Mi is az immunrendszer?

Dimény Orsolya biológus kolléganőnk definíciója:

Az immunrendszer az élő organizmusok védekezőképességét jelenti, ami megakadályozza az kórokozók bejutását és elszaporodását a szervezetben. Megóvja testünket a különböző mikroorganizmusoktól, megakadályozza a megbetegedéseket, és kóros állapotok esetén ez gyógyulásunk kulcsa. Finoman hangolt mechanizmusok sokasága jellemzi, és működése rendkívül összetett. Az immunrendszer magában foglalja a nyirokszerveket (csontvelő, csecsemőmirigy, nyirokcsomók, lép, vakbél, mandulák), a nyirokér hálózatot, illetve a különböző feladatokat ellátó, és a csontvelő őssejtjeiből származó fehérvérsejteket. A nyirok egy vízszerű folyadék, ami a szövetekben képződik, nyirokerek továbbítják a nyirokcsomókba, ahol a kórokozók elpusztítása zajlik.

Az immunológia története a 18. században kezdődött, amikor Edward Jenner 1798-ban egy merész és vitatható kísérletnek köszönhetően felfedezte a fekete himlő elleni védőoltást. Jenner a tehénhimlő kórokozójával oltott be egy gyereket, aminek köszönhetően később az alany védettnek bizonyult az emberiség történetének egyik legpusztítóbb kórokozójával szemben. Munkásságának köszönhetően 1980-ra sikerült teljesen elpusztítani azt a vírust, ami a 18. században évente 400 ezer ember halálát okozta.


Fotó: Good Enough Mother

Jenner kutatásai után 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kutatók szisztematikusan tanulmányozni kezdjék a szervezet fertőző anyagokra adott válaszát, az immunitást. Mára rengeteget ismeret gyűlt össze ezen a tudományterületen, és technológiai fejlődésével folyamatosan új módszerek és új kutatási területek nyílnak meg a szakemberek előtt. Mindezeknek köszönhetően hónapról hónapra jelennek meg olyan publikációk, amelyek további eredményekkel gazdagítják az immunrendszerrel kapcsolatos ismereteinket.

Hogyan védjük kisbabánkat?

Az immunrendszer fejlődése már magzati korban megkezdődik, azonban ez nem teljes. A közös keringésnek köszönhetően az anya védőanyagai eljutnak a magzathoz is, a születést követően pedig az anyatej veszik át ezt a közvetítő szerepet. Ahogy növekszik az újszülött, az immunszervei fokozatosan, lépésről-lépésre kezdik el a védőanyagok és a sejtek termelését.

Sobeys

Amikor egy kórokozó vagy mérgezőanyag bejut a szervezetbe, az ún. velünk született immunrendszer azonnali, nem specifikus választ ad a fertőzésre, azaz általános módon reagál (gyulladás: pl. bőr pirulása, duzzanat, hőemelkedés, fájdalom). Ez a szervezet domináns védekező rendszere, azonban hosszútávon élősködő kórokozók ellen nem biztosít elégséges védelmet. A velünk született immunrendszer legfontosabb elemei a vérben megtalálható fehérvérsejtek. Az ún. fagociták azonosítják, lenyelik és megölik a kórokozókat, ezzel szemben az ún. természetes gyilkossejtek nem magát a mikrobát, hanem a fertőzött (pl. tumor, vírusos) gazdasejteket ismerik fel és pusztítják el.

Abban az esetben, ha az elsődleges reakció nem elégséges, akkor az adaptív (alkalmazott) immunitás lép akcióba. Ez olyan egyedi mechanizmusokat alakít ki, amelyek specifikus kórokozók esetén alkalmazhatóak. Ennek legfontosabb sejtes elemei a fehérvérsejtek egy másik csoportja, a csontvelőben képződő ún. limfociták (B- és T-sejtek).

Azt követően, hogy a B- és T- sejtek elhárították a veszélyt, egyes leszármazottaik hosszú élettartamú memóriasejtekké alakulnak át, amelyek „emlékezni” fognak azokra a mikroorganizmusokra, amelyek specifikus választ váltottak ki, ezzel előkészítve az immunrendszert a jövőbeni kihívásokra. Az immunmemóriának köszönhető, hogy a védőoltások hatékonyan meg tudják akadályozni bizonyos fertőző betegségek terjedését. Azok az újszülöttek, akik még nem találkoztak vírusokkal és védőoltással, az anyától ún. passzív immun-memóriát kapnak a terhesség és a szoptatás ideje alatt.

Mivel testünk egy igen összetett rendszere az immunitás, számos ponton sérülhet, aminek következtében különböző rendellenességek alakulhatnak ki, mint például a rák, a visszatérő fertőzések vagy az autoimmun betegségek. Számos tanulmányban kimutatták, hogy a fennálló stressz hatására sérül az védekező képességünk, míg a nevetés, a pozitív érzelmek, a relaxáció, a meditáció pedig fokozzák az aktivitását.

Az immunrendszer szempontjából is fontos a megfelelő tápanyagellátás, ugyanis egyoldalú táplálkozás esetén már egyetlen fontos tápanyag konstans hiánya is akadályozhatja az aktivitását. Védekező rendszerünk optimális működtetése érdekében elengedhetetlen a változatos és egészséges étrend, ami magába foglalja a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a húskészítmények, a cukor és az alkohol visszaszorítását. Mivel testünk naponta 2-4 liter nyirokfolyadékot termel, elengedhetetlen a kiegyensúlyozott folyadékpótlás is.

A vitaminok közül az A-vitamin alapvető szerepet játszik számos immunfolyamat elindulásában és fokozásában, provitaminja pedig, a béta-karotin erős antioxidáns hatással rendelkezik. A C-vitamin serkenti a csecsemőmirigy-hormonok elválasztását, növeli a fehérvérsejtek számát, így hatékonyabbá teszi a védekező rendszerünket a vírusok és baktériumok ellen.

Népi megfigyelések, és egyes tanulmányok is alátámasztják, hogy egyes (gyógy)növények immunserkentő hatással bírnak, többek között fokhagyma, kasvirág (Echinacea), kínai csúdfű (Astragulus), édesgyökér, orbáncfű, szeklice (Carthamus tinctorius), ginzeng (Panax ginseng), bazsalikom, levendula, zab.


A zabkása remek immunerősítő étel

VISSZA A TARTALOMJEGYZÉKHEZ