Az életmód a kulcs

Bahul Krisztina interjúja

Bernadett életmódváltó történetével akkor találkoztam, amikor lázasan kutakodtam az interneten, vajon mit is jelent az az autoimmun betegség. Fényponttá vált a története az akkori sötétségben, reményt adott, hogy ha az ember változtat, kis lépésekben, napról napra, és ki tud tartani, nem adja fel – mert erre az állapotra nincs instant megoldás -, akkor azt a teste is meg fogja majd hálálni. Immunrendszerünk folyamatos támogatása kulcs az egészségünk megőrzésében. Ezt tudjuk, de valamiért mégsem vesszük elég komolyan. Fogadjátok Bernadett őszinte válaszát arról, hogyan állt talpra és vált boldog, egészséges anyukává.

Lipovniczkyné Gy. Bernadett vagyok. 28 évesen, a második autoimmun betegségem ledöntött a lábamról. Friss házasként gondolhatod, milyen lehengerlő volt ez az állapot. Ekkor döntöttem el, hogy életmódot váltok. Nem átmenetileg, hanem véglegesen. Az immunrendszeremet helyre kell állítanom (bevallom, az erősítés szót nem szeretem, mert sokan stimulálást értenek alatta), és rendben is kell tartanom, hogy vitalitásban élhessek. Volt egy nagyon erős okom, amiért volt erőm mindehhez. Családdá szerettünk volna válni.  A fájdalom, szenvedés, gyengeség és mindennapos rosszullétek helyett erőben, egészségben, boldogságban szerettem volna leélni az életemet. Ez az egészségügyi kihívás ajándékká vált az idő múlásával. Életem szerves részévé vált az egészségfejlesztés, és megtaláltam mind önmagam, mind a hivatásom. A MED Központ mentorcsapatának tagjaként dolgozhattam, mielőtt nemrégiben babaszabira mentem, mert megérkezett várva várt Kis Csodánk is, akivel egy álom megvalósulása indult útnak!

Olvastam, hogy a most négy hónapos babádat is alapvetően az életmód, a gondolkodásmód, a táplálkozás gyökeres átreformálásának köszönheted. A várandósság alatt mit tettél magad és születendő gyermeked immunrendszerének támogatására? Hiszen, mint tudjuk gyermekünk immunrendszerének kialakulása már a pocakban elkezdődik, vagy már korábban.

Mi mínuszból indultunk…az autoimmun génállomány sajnos öröklődik, azonban az, hogy ez a csőre töltött pisztoly valaha eldördül-e, az az életmódon múlik. Így számomra extrán fontos volt, hogy a kisbabám immunrendszere védve legyen! És persze saját egészségemet is óvnom kellett nagyon, hiszen egy várandóság, szülés, szoptatás stb. nagy igénybevétel a testnek. Nem szerettem volna, ha az évek alatt felépített állapotjavulásom szertefoszlik. Ezért mi tudatosan készültünk a családalapításra. Én a MED Életmódprogrammal szereztem kellő vitalitást és jó állapotot. Ezt itt hosszú lenne kifejteni, érdemes a weblapon utánanézni (www.medkozpont.hu) akit érdekel, hogy miről szól ez a teljes életmódváltás – ami nyilván az immunrendszer helyreállításán (is) dolgozik, a bélrendszeri egészségtől indulva a cukorháztartáson át, egészen az energia ellátottságig, de említhetném a hormonrendszert is. A Táplálkozás Beállítás babavárós Carmenta-programján is részt vettem. Férjem maximálisan támogató az életmódomat illetően, de ő maga nem igazán vehető rá ekkora változtatásokra. Így ő csak egy részét csinálta, amit persze abba is hagyott lelkesedés hiányában, miután kiderült, hogy várandós vagyok, így már neki nem “kellett” azt folytatnia. De szerintem ez is fontos alapozása volt az egésznek, hogy jó állapotú szülőktől foganhasson meg az új élet.
Várandósan módosításokat kellett bevetnem, megnőtt a szénhidrát igényem. Például nagyon nem mindegy, azt feldolgozott dolgokból fedezi az ember, vagy minőségi és valódi étel formájában. A terhességi rosszullétek miatt persze nagy kihívás volt az étkezést megfelelően tartani, volt, hogy közel sem tökéletesen sikerült. De még így is jóval egészségesebben étkeztem, mint az átlag kismama. Tejtermékeket például nem fogyasztok, de nem is szükséges, ha pl. napi szinten fogyaszt az ember csontlevest. Nekem ez volt az egyik fő alap táplálékom, ez tele van kálciummal és szuper tápanyagbomba. Halakat, májat, zöldségeket, egészséges zsírokat is fogyasztottam. Bár a várandóság hormonális változásai a rossz emésztést is magukkal hozták, így azt folyamatosan támogattam, hogy a bevitt fehérjét és zsírokat meg tudjam emészteni. Sok folyadék, sok pihenés, napközbeni szunyókálások, friss levegőn séta minden nap, rendszeres mozgás (terhes jóga), napi szintű relaxációs gyakorlatok a stresszkezelés jegyében. A vajúdás napján is még a kertben, a napsütésben egyeltem a salátát, haha, azt hittem ez még nem az…. Persze voltak nehéz napok, de összességében azt láttam, hogy a legtöbb tipikus terhes panaszt el tudtam kerülni. Amit nem, ott pedig bevetettem minden tudásom. Természetgyógyászhoz rendszeresen jártam például kismama kinezio tape ragasztásra. De a táplálékkiegészítőimet is gondosan választottam meg. A kommersz kismama vitaminok helyett (amikben sajnos szintetikus formákban van sok minden) minőségi vitamint választottam. Magas minőségű lazacolajat is fogyasztottam, mikor nem tudtam megenni a hal féléket. Magnéziumból is kelát kötésűt szedtem, és folytathatnám a sort. Nem mindegy, hogy ezek csak jobb esetben átrobognak a szervezeten, rosszabb esetben felhalmozódnak, vagy eljut a sejtekhez is, hasznosul. Immunrendszerünket még a toxinok tudják jól lebombázni. Én a toxinmentesítésre már évek óta ügyelek, e téren nem nagyon kellett változtatnom. Csak néhány példa: teflon, alumínium, műanyagmentes konyha, de pl. a szűrt vizem is üvegben viszem mindig magammal. Vagy a mosó és tisztálkodó szerek toxinmentesre vannak cserélve. Parfümöt, hajfestéket, körömlakkot, műkörmöt stb. nem használok. Az elektroszmog csökkentése és a földelés (pl mezítlábazás, faölelés) is szuper immunrendszer támogató. A tipikus téli betegségek is elkerültek így, gyógyszereket, fájdalomcsillapítót semmit sem szedek évek óta. Ezeknek a használata is immunrendszer romboló. De megemlíthetném a fogászati gócokat is, szájüregi gyulladásokat, mint terhelő faktorokat.

A kisbaba számára pedig nagyon meghatározó immunrendszer szempontjából is a vajúdás, szülés-születés mikéntje, körülményei, illetve azonnal az aranyórák bezsebelése a szülők testén, a kolosztrum elfogyasztása, és persze, amik történnek vele az első napokban. Majd a szoptatás. Mi szülési tervvel készültünk férjemmel. Természetes, beavatkozások nélküli szülést szerettünk volna. Szerencsére saját hormonjaimmal, minimális vizsgálattal jöhetett világra természetes úton kislányunk, nyugodt körülmények között. A számos rutin beavatkozást is ki tudtuk kerülni. A köldökzsinórt is csak 30 perc elteltével vágta el férjem, megkapta az összes vérét a kisbabánk. Nem törölték le a magzatmázat. Egy órát rajtam, és egy órát férjem mellkasán töltött, így begyűjtve az immunrendszerének oly fontos baktériumokat. Anyatejen kívül mást nem kapott, első pillanattól együtt voltunk, és igény szerint szopizhatott. A szoptatás nekünk nagyon küzdelmesen indult, másfél hónapig küzdöttünk, hogy sikerüljön. De nem ad(hat)tam fel, pont az ő egészsége érdekében.

Milyen kihívásokkal találkoztál a várandósságod alatt és jelenleg a mindennapokban az egészségetek megőrzése terén?

Várandósan az étkezéssel, emésztéssel volt talán a legnehezebb. Szülés után a kimerülés, és ahogy említettem a szoptatás. Amíg ezért küzdöttünk, addig meg a szülést sem bírtam kipihenni. 1-1,5 órákat szopizott a kislányom, majd minden szopi után tejszaporító fejés következett kb 40 perc. És általában ez után 10-30 perc szünet jött csak, és indult elölről…megterhelő, de egyben hálás és csodálatos időszak volt, mert megtapasztaltam, hogy mindent meg lehet oldani, ha nagyon elszánt az ember. Én nem akartam semmiképp sem, hogy tápszert kapjon, mert az az immunrendszerét nagy mértékben károsan befolyásolta volna. Lorának eddig minden jól alakult, szerintem érezhető, hogy meg lett támogatva. Igaz, az oltásokkal meggyűlt a bajunk, de erre is van már megoldás szerencsére, hogy tehermentesítsük a testét. Nekem a szülés utáni regeneráció volt nagy kihívás. LoveYourBelly tornával a 10cm hosszú és 3 ujjnyi hasfal szétválásomat mára 1-2 cm-re és 1 ujjnyira csökkentettem. Kriston módszerrel pedig a medencefenék területét regenerálom, ott is látványos eredményekkel. Jelenleg az alvás a legnagyobb kihívás számomra. És persze az időbeosztás. Megtalálni ebben az új helyzetben az egészségfejlesztés mindennapi helyét, és egyensúlyt teremteni.

Ha 5 pontban összefoglalhatnád, milyen tanácsokat adnál anyuka-társaidnak?

1. Hiteles forrásokból tájékozódjanak (és sajnos ez helyenként nem egyenlő a védőnő vagy nőgyógyász tanácsaival, tisztelet a haladó szellemű kivételnek, de pláne nem a facebookos kismamás csoportokból! – itt kivételt képeznek a szakmai csoportok pl a Szoptatási tanácsadás vagy Természetes szülés, ahol hozzáértő szaksegítséghez lehet jutni)

Tudatosan készüljenek a szülés-születésre, ennek már van bőven szakirodalma (pl Ina May Gaskin – Útmutató szüléshez)

Tudatosan készüljenek a szoptatásra (pl.:www.lll.hu) és a csecsemő gondozásra, nevelésre (testi-lelki egészség szempontjából nem árt tudni pl negyedik trimeszterről, vagy pl természetes csecsemőgondozási lehetőségekről, hordozásról, modern mosható pelenkáról stb kisbabánk egészsége érdekében)

Ne féljenek kérdezni!!! A miérteket főként, és tudják, hogy az “így szoktuk” az nem igazi válasz. És tudják, hogy mondhatnak NEM-et is.

Talán a legfontosabb: Hinni a belső ösztönnek, bízni magunkban, mint Anyában, és bízni a kisbabánkban, hogy ő pontosan tudja mikor mi a dolga, és tökéletesen működik.

Nekünk csak meg kell hallanunk őt, és magunkat!!!