Inspiráló 2.

Hyross Kata kolléganőnk olyan személyeket keresett meg kérdéseivel, akik a hétköznapok környezettudatos magatartásán túl másokat is tudatosan inspirálnak a változtatásra. Missziójuk sokak számára lehet példa, érdemes figyelni rájuk.

MumGoesGreen
Interjú Virág Krisztivel, a „Használd újra, Velencei-tó” mozgalom alapítójával és a Mum Goes Green oldal bloggerével

Krisztivel először a hajnali 5 órakor kezdődő Velencei-tó parti meditáción találkoztam. Kisgyermekes anyuka, aki még a gyerekek ébredése előtt igyekszik feltölteni magát a napra. Második alkalommal egy vasárnap délutáni kerti összejövetelen, a „Használd újra, Velencei-tó” csoport tagjainak körében láttam viszont. Dinamikus, energiával teli fiatal hölgyet ismerhettem meg személyében, aki a beszélgetést a közös célra fókuszálva, koncentráltan vezette végig, teret adva az egyéni megnyilvánulásokra is, miközben a háttérben gyerekcsapat élvezte a szabad játékot.

Kriszti, kérlek, mutasd be magad: ki vagy, mióta élsz Gárdonyban?

Az életem kacifántosan indult, erdélyi apával, székesfehérvári anyával, ajándékgyerekként. Németországban születtem és éltem 13 évet, ahol minden viszontagságnak kitéve, egy bullying környezetből hozott el édesanyám, a testvéremet és engem. Megelégelte az atrocitásokat, otthonra vágyott, kereste a folytatást itthon. Folyamatosan járta a helyi sulikat, melyik lenne az, amelyikbe el tudja képzelni, hogy megfelelő gondossággal, rugalmassággal és képességfejlesztéssel fordulnak felénk. Én akkor már a negyedik nyelvet tanultam, a testvérem is túl volt egy osztály átugrásán, nem voltunk ‘könnyű’ esetek, ami a szabályokat illeti. Itt, Agárdon látta meg a környezetben és az iskolaigazgató személyében azt a rugalmas hozzáállást és Dumbledore-i gondolkodást, ami végül odavezetett, hogy az osztály, amibe kerültem, azóta is a stabil baráti hátterem. Nem véletlen, hogy amikor családalapításra került sor, visszaköltöztünk a férjem gárdonyi gyermekkori otthonába, a jó emlékek idekötnek. Két kislányunk van, Szonja (3.5) és Leticia (14 hónap), velük fedezzük fel újra a környéket.

Mivel foglalkoztál az utóbbi években?

Amióta az eszemet tudom, mindig valamilyen projekttel. Kreatív anya mellett nőttem fel, sok területre betekintést nyertem, így nehéz volt eldöntenem, hogy mit is csinálnék a legszívesebben. Három szerteágazó választásom volt a felvételi listán: idegenforgalom-turizmus, anglisztika és marketing. A vicc az, hogy azóta is mindhárom területen dolgozom: trénerként alkalmaznak, a marketing mindenhez elengedhetetlen és most épp lakossági-turisztikai problémát oldok meg a saját környezetemben. Képességfejlesztőnek tartom magam, trénerként dolgozom egy IT cégnél, és magamat is fejlesztem folyamatosan.

Miért éppen a zöldítést tűzted a zászlódra? Honnan jött az ötlet?

Tavaly szelektív szemétbegyűjtés előtti napon szembesültem a spájzunkban felhalmozott egy zsáknyi szeméttel. Kiborítottam a zsákot és kilistáztam, hogy miből áll össze családunk szemete. 32 doboz tej, 42 üveg PET, 20 csomag felvágott-doboz, 11 doboz gyümölcslé és sorolhatnám tovább, ami teljesen átlagos mennyiség egy teljesen átlagos családban. Pontosan egy éve kezdtem elmélyülni a témában, azzal az elhatározással, hogy a saját szelektív szemetemet csökkentem. Akkor találkoztam zero waste elvekkel, 7R-rel, hulladékszabályozással, lokális problémákkal, és megoldási lehetőségekkel. A hangsúly a megelőzésen van és az újragondoláson, de ezt saját életminőség-elemzés nélkül nem tudod meglépni. 

Kriszti, mit takar az általad rendszeresen használt megnevezés „MumGoesGreen”?

Szó szerint azt jelenti, hogy “anya zöldre vált”, de több van mögötte. A személyes blogomnak is ez a neve a facebookon – a Velencei-tavi fenntartható közösségért dolgozom, aminek munkacsoportjai is vannak már. Két nagy területet próbálok megreformálni, szemléletet válta(t)ni az anyai felelősségi körön belül. Március óta „Zöld nappali” foglalkozásokat tartok a velencei Green Residence  Élményközpontban, ezeket öt anyukával indítottam el. Célunk egy saját tér létrehozása a kisgyerekes szülőknek, olyan anyukáknak, akiknek én-időre, munkaidőre, vagy közösségre van szükségük. Az anyukák szituációja szerintem nehezült az elmúlt években, nem feltétlenül a munka mennyisége, inkább a társadalmi, közösségi elegyéniesedés miatt. Manapság nincs feladatmegosztás, nem laknak együtt generációk és teljesen másképp állnak hozzá az anyasághoz is az emberek. Az anya már természetes módon kezeli, hogy a gyermek mellette van, nem feladatként, hanem élethelyzetként éli meg. Az élethelyzet logisztikai megoldásai viszont nincsenek megteremtve a Velencei-tó körül. Egy év alatt 300 fő költözött ide hivatalosan, de nincs egy épkézláb anya-baba szoba Gárdonyban, egy étterem, ahova úgy ülnél be, hogy a gyereked nem rohangál az asztalok között, egy kávézó, ahol nyugodtan tudsz dolgozni a laptopodon, miközben a gyerkőcödet biztonságban tudod. A Zöld Nappali a saját igényemből jött létre. Egy nagy nappaliban, közösségként figyelünk a gyerekekre, amit folyamatosan “zöldítek”, a tisztítószertől a gyerekig, mindenre ügyelve. Bizonyítani kívánjuk azt is: nem ciki segítséget kérni, kell és szükséges az én-idő, hiszen ha Te, mint anya, ki vagy facsarva, vagy nem tudod csinálni, ami motivál, akkor miből tudsz adni a családnak? A MumGoesGreen elnevezés mellett szívem szerint bevezetném a MumGoesClean fogalmat is: legyen rend otthon, mire hazamész a Zöld nappaliból. Lehet, hogy ez lesz a következő közösségi megoldandó feladat, majd egymásnál takarítunk 🙂

Milyen kép él benned a szemléletformálásról Gárdonyban és a Velencei-tó partján?

A MumGoesGreen-en keresztül szeretném a legkisebb egységtől (a család) a legnagyobb gazdasági egységig végigjárni a hulladékmentesség elvét: legyünk mi Magyarország első zero-waste-tava! Tudom, hogy meg tudjuk csinálni, van egy teljes koncepció a fejemben. A lényeg, hogy közösségi összefogással, lépesenként, hatékonyan oldjuk meg a problémákat. Képesek vagyunk a változtatásra, a Velencei-tó körül mindenünk megvan hozzá. Első lépésként egyesületet hozunk létre a már jól működő ‘Használd újra, Velencei-tó!’ mozgalomból, hiszen gazdasági entitásként erősebb ráhatással tudunk lenni a környezetünkre. Kreatívak vagyunk, pozitív hulladékélményt nyújtunk a gyerekeknek, családoknak.

Mit üzensz az Olvasóknak?

Hívok mindenkit, hogy írjuk együtt a zöld mesét! Gyertek ki az Ütős fesztiválra, amit most együtt zöldítünk ki egy közösségi pohárPonttal és figyeljétek, hogy a ti ‘karaktereitek’ hogyan haladnak a térképen. 🙂

A röpke két és fél órás beszélgetés végén Kriszti ünnepélyesen átnyújtotta nekem az első könyvet a személyes RePolcáról, amiről még fogunk hallani. Zakarné Varjas Kata, „GEO, a környezettudatos kiskamasz” című könyvét hozhattam el. Majd egy közös fotó a találkozónknak nyugodt, barátságos helyszínt biztosító zero waste szellemiségű cukrászhölggyel és a levegőt nem szennyező biciklimre pattanva hazatértem tudósítást írni nektek a Velencei-tó kizöldítéséről, telis-tele inspirációval a saját háztartásom kizöldítésére. Végszó: „Döntés kérdése tenni – jót.”

“A természet nagyszerű tanár”

Szarka Piroskával pontosan egy éve ismerkedtünk meg. Felnőtt táborozóinkat vittük el hozzá, egy feledhetetlenül izgalmas éjszakai túrára. Azóta is minden alkalmat megragadok, hogy részt vehessek az általa szervezett kirándulásokon. Mesebeli élményt jelentenek!

A Velencei-tó közelében, Pázmánd és Nadap között vagy egy erdő, ahol egy természetszerető család álma vált valóra, hiszen – őket idézve – „álmaink azért vannak, hogy megvalósítsuk őket”!

De mi is volt ez az álom, és hogyan kapcsolódik mindez a természetvédelemhez, a környezeti neveléshez, a bolygó megmentéséhez és a gyerekekhez? Erről a Természet- és Vadvédelmi, Ökoturisztikai Központ (Zöldközpont) honlapján is olvashatunk:

„Közel az ezredfordulóhoz egy átlagon felüli természetszeretettel megáldott átlagos magyar család úgy döntött, hogy korát megelőzve, saját erejéből, mindenféle állami és pályázati támogatás nélkül, dacolva a magyar bürokráciával, az ügyintézői rugalmatlansággal és érdektelenséggel létrehoz egy ökoturisztikai központot a hazai vadvilág bemutatása céljából – lehetőleg addig, amíg pusztuló világunkban van mit bemutatni. Hiszen korunk embere csak arra vigyáz, aminek felismeri értékét, fontosságát. Ehhez viszont megfelelő ismeretekre van szüksége, melyek segítségével már megőrizhetők a természet csodái. Hogy hogyan? – ezt szeretnénk Önöknek életünkkel, programjainkkal megmutatni a Velencei-tó közelében lévő erdőterületünkön. A Természet- és Vadvédelmi Központ – reményeink szerint – hosszú távon menedéket nyújt majd állatnak, embernek egyaránt.”

Mi is ez a Természet- és Vadvédelmi, Ökoturisztikai Központ, azaz Zöldközpont?

Közhasznú tevékenységünk többrétű: – az emberek környezeti nevelése (3-106 éves korig) terepi szakvezetések és egyéb természetismereti foglalkozások segítségével nemcsak helyben, hanem országos szinten. Ökoturisztikai szolgáltatások, valamint természet-  és vadvédelem.

Hogyan sikerült az álmot megvalósítani?

A fővárosi család által megvásárolt kicsi erdőterület tarvágásra volt ítélve – meséli Szarka Piroska. – Első feladat ennek megmentése volt, ami meglehetősen sok évet vett igénybe. Azzal kezdtük, hogy a gödöllői Szent István Egyetem professzorai segítségével elvégeztük a terület talajtani-, állat- és növénytani alapállapot-felmérését. Az így kapott fajlistát összevetettük a védett fajok listájával és kapásból 115 védett fajt regisztráltunk ezen a területen. Erre azért volt szükség, hogy pontosan tudjuk, mi van itt, mihez és hogyan szabad hozzányúlni a jövőben és mit tudunk mutatni az ide látogatóknak. A mai világban ez a felelős gondolkodás még nem jellemző sajnos az erdő- és egyéb természeti terület tulajdonosaira. Ezt követte a Zöldközpontnak helyet adó, passzív házként működő bemutató épület felépítése, ahol a környezetkímélő háztartás és építkezési mód bemutatása a cél. Az országban az elsők között került beüzemelésre itt a meleg vizet és fűtést biztosító geotermikus hőszivattyú és egy bio-szennyvíztisztító. A megfelelő hozzáértés érdekében elvégeztük a vadgazda mérnöki, később pedig az állatorvos asszisztensi képzést. Mivel a természetről legjobban a természetben lehet tanítani, 2008-ban elindítottuk Természetbúvár Klubunkat, amelynek terepi foglalkozásaira eleinte helyi kisiskolások jártak, mára már az egész tó környékéről jönnek érdeklődők. Az első csoport tagjai mára felnőttek, többen természettudományos területen folytatták egyetemi tanulmányaikat. 2012-ben a szülők kérésére elindult Erdei Ovink is, ahová az iskolába készülőket várjuk. Időközben az erdő oktatási-kutatási, majd tan-erdő, 2013 óta pedig helyi védettségű terület lett – kezdeményezésünkre. A hazai szarvasfélék képviselőivel dámbemutató keretében lehet ismerkedni. A legjelentősebb eredményt 2018-ban sikerült elérni: a terület megkapta az örökerdő besorolást, ami azt jelenti, hogy az emberi beavatkozásokat minimalizálva az erdő önállóan élheti életét és idővel őserdővé válhat. Ez azért nagy szó, mert Magyarországról az őserdők már rég eltűntek, csak néhány maradványfolt található erdőrezervátumi területen.

Örökerdő – nagyon jól hangzik, a konkrét gyakorlati jelentőségét hogyan lehet pontosítani?

A már elmondottak mellett fontos tudni, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján ezt a besorolási/gazdálkodási formát az erdőtulajdonosok kérhetik az erdőtervezési folyamat során. Mégsem teszik, mert vagy nem tudnak a lehetőségről, vagy nem érdekli őket valójában hosszabb távon az erdő sorsa. Fejér megyében nem tudunk ilyen területről a miénken kívül. Mi ezt a terület megvásárlása óta forszíroztuk, 13 évbe telt, mire az erdőtervünkbe bekerült. Úgy gondoltuk, hogy ezzel tudjuk leginkább védeni ezt a területet, hiszen így mindig erdő lesz, akkor is, amikor mi már nem leszünk. Ezzel ténylegesen megmentettük ezt a 8 hektárnyi erdőrészt. Valójában ez a gyakorlati természetvédelem leghatékonyabb módja: meg kell vásárolni az élőhelyet, aztán védelem alá helyezni, hiszen fajokat csak élőhelyük védelmével lehet valóban védeni, menteni. Az állatkertekre költött milliárdokból az állatkertben tartott fajok számára inkább az eredeti élőhelyükön kellene hatalmas területeket megvásárolni, ahol háborítatlanul élhetnének és maradhatnának fenn ezek a veszélyeztetett fajok.

A Természetbúvár Klub és gyerekeknek tartott szakvezetések a gyermekek környezettudatos nevelését szolgálják. Hogy valósul ez meg a gyakorlatban?

A mai ember szinte teljesen eltávolodott a természettől. Gyakorlatilag semmit nem tud a hazai növény- és állatfajokról. A legtöbb károkozás pedig tudatlanságból, gondatlanságból, közönyből, esetenként félelemből fakad. Ezért jutottunk arra a felismerésre, hogy ha a hazai vadfajokról, ökoszisztémákról ismeret-terjesztünk, akkor ezt a hiányt pótoljuk. Hiszen ha valamit ismerünk, akkor arra már jobban figyelünk, jobban védjük. Természetről pedig a természetben lehet a legjobban tanítani, ezért foglalkozásainkat kirándulások, túrázás, erdei séták keretében tartjuk. Aki hozzánk eljön, garantáltan más szemmel fogja látni az erdőket a jövőben! A felnőttekre – a berögzült szokások, rossz információk, hiányos tudás miatt – nehéz hatni, ők nehezebben fogadják be az új ismereteket. Ez szomorú, hiszen a mai felnőttek miatt vannak a környezeti problémák és a mai felnőttek rossz döntéseiből eredő gondokat a jövőben mind a felnövő gyerekeknek kell majd megoldani. Ezért programjainkkal elsősorban a gyerekeket, oktatási intézményeket és gyermekes családokat céloztuk meg. De azt is ki lehet jelenteni, hogy aki hozzánk eljön, azt már – kortól függetlenül – érdekli a természet, az állatok, a tevékenységünk és ezért biztosan nyitott lesz a szakvezetések témáira. Természetbúvár Klubunk 2011 óta tagja dr.Jane Goodall „Gyökerek és rügyek” mozgalmának, aminek célja, hogy a gyerekeket és rajtuk keresztül a felnőtteket is bevonja helyi szintű kezdeményezésekkel a természetvédelembe. Minden nap, mindenki tehet valamit a jobb jövő érdekében, csupán annyi a dolga, hogy amit megtehetne, arról ne csak beszéljen, hanem gyakorlatban is tegye meg! A tanítási időben tartott klubfoglalkozások mellett rendszeresen tartunk nyári táborokat is, melyeknek egyre nagyobb a sikere. A minőséget a turnusokban résztvevő gyerekek alacsony száma és a bevont szakemberek nagy tudása garantálja a gazdag programok során. Természetesen egész nap friss levegőn, terepen vagyunk, a gyerekek játszva, észrevétlenül tanulnak. Külön öröm számunkra, amikor az átlagtól eltérő, sajátos nevelési igényű gyermekek, vagy akár idősebbek jönnek hozzánk. Az ő esetükben nem ők segítenek a természetnek, hanem fordítva: a természet- és állatterápiát használva mi segítünk nekik. Nagyon jó érzés látni, amikor egy kutyától addig félő gyermek a foglalkozás végén egyedül sétáltatja az állatot, vagy a magába zárkózott, szótlanságba burkolódzó emberke a szarvasok segítségével napról napra nyit és feloldódik.

Miért hasznos a gyerekek bevonása a környezet- és természetvédelembe?

Nagyon egyszerű a válasz, mert akkor felelősen gondolkodó felnőtt válik belőlük. A természet pedig nagyszerű tanár. A természet szempontjából mindkét szónak jelentősége van. A felelősség tudatosságot, előre gondolkodást, megfelelő ismereteket jelent. Mivel az ökoszisztémában minden egymásra épül és nagyon logikusan működik, ha természetbúvárkodásaink során ezt a logikus működést megtanulja az egyén, akkor megtanul logikusan gondolkodni. Ami valljuk be, nagyon ráfér a mai emberre. A természet felkelti a gyermek kíváncsiságát. Aki kíváncsi, az kérdez. Aki kérdez, az a kérdésre keresi a választ. Válaszkeresés közben utánajár a dolgoknak, olvas, kutat, gondolkodik, tanul, így okosodik, önmagát műveli, ezáltal a társadalom és környezete hasznos tagja lesz. Ha ismeri környezetét, az élővilágot, akkor megérti annak működését és innentől kezdve vigyázni is fog rá, mert tettei következményeinek felmérésére is képes. Nem fog kárt okozni, védeni fogja, amit csak lehet, hiszen empatikus készsége is fejlődik. Programjaink során igyekszünk ezt a kíváncsiságot felkelteni és a kérdésekre szakmailag kimerítő válaszokat adni. Így tudunk minőségi szolgáltatást adni, hogy ne csak egy „zöldben sétálás” legyen a kirándulás, hanem felejthetetlen élmény, lélekben gazdagodás. Manapság a gyerekek jelentős része küzd figyelemzavarral. Ennek leküzdésében is segít a természet. Mi minden ilyen kisgyerek szülőjének azt javasoljuk, hogy kezdjen el a gyermek természetfotókat készíteni. Ehhez nyugodtan, figyelmesen kell viselkedni és közlekedni a természetben, meg kell keresni és találni a „témát”. Aztán be kell állítani a gépet, fókuszálni kell, mindezt lehetőleg mozdulatlanul. Ez nem könnyű ezeknek a gyerekeknek, de egy-egy jól sikerült kép vagy kompozíció a jutalom.

Milyen „zöldnek” nevezhető kezdeményezéseitek voltak még az eltelt időszakban?

A helyi védelem mellett igyekeztünk több-kevesebb sikerrel az embereket is aktivizálni a természeti értékek, élőhelyek védelme kapcsán. Például kaszaklubot indítottunk a füvek népe védelmében. Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a motoros kaszák használata során a fűben élő állatok mind elpusztulnak vagy nagyon súlyosan megsérülnek. Kézi kasza használata során, amikor rendet vágunk, akkor a fűszálakat nem aprítjuk fel, csak elvágjuk, így az ott élők életben maradnak: mindenki jól jár. Nem nehezebb és lassúbb munka, mint a motoros változat, csak a mai emberek már nem tudnak kaszálni. Ebben a Klubban a kézi kaszálás megtanulható miközben a környezetünket is rendbe tesszük. Ezen kívül évente tótakarítási akciót szoktunk szervezni a pázmándi Téglaházi Forrás tavánál: ennek során késő ősszel a tóba hullott leveleket, faágakat eltávolítjuk, hogy a vízbe került szervesanyag mennyiséget (melyből az iszap keletkezik) csökkentsük. Így a tó természetes eliszaposodása lassítható, illetve megállítható. Természetesen kezdetektől részt veszünk az országos TESZEDD mozgalomban is. Mi ennyit tudtunk/tudunk tenni, de azt megtettük. Reméljük, minél többen állnak mellénk és segítik munkánkat.

Miért csak bejelentkezéssel lehet a Zöldközpont területét látogatni?

Nagyon egyszerű: azért, hogy pontosan tudjuk, hogy kik és hányan szeretnének hozzánk jönni és a látogatókat kontrollálni tudjuk. Ugyanis a terület zavarását minimalizálni szeretnénk, ezért egyidejűleg nem mozoghat sok ember az erdőben, a csoportokat be kell osztani. Megközelíteni sem egyszerű bennünket, ebben mindenképpen telefonos segítséget adunk a látogatóknak. A hazai erdők élővilágát megismerni szándékozó turistákat, iskolai osztályokat, óvodás csoportokat szeretettel várjuk a jövőben is!

https://www.facebook.com/Zoldkozpont/

www.zoldkozpont.hu